Tudja meg, melyek azok a gyakori elemek, amelyek bosszúságot okozhatnak a munkaviszonya alatt és a jogviszony megszűnése idején. Vigyázzon, nehogy elkerülje a figyelmét, amikor aláírja a munkaszerződését!
Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?
A Munkaviszony létesítésével kapcsolatos tudnivalók című cikk alapján íme egy gyors összefoglaló videó arról, mit is kell tartalmaznia a munkaszerződésnek:
Az OkosMunka már YouTube-on is elérhető!
Megalakult az OkosMunka YouTube csatornája, ahol mostantól rövid összefoglaló és magyarázó videókkal jelentkezem. Kezdetben a már publikált cikkek fontosabb részeiről készítek tömör összefoglalókat, a későbbiekben pedig szeretném kibővíteni ezeket hosszabb, élőszavas magyarázatokkal, és amikor eljön a nyomtatványok kitöltésének ideje (családi kedvezmény, adóbevallás), az adott nyomtatványok kitöltési útmutatóját is közzéteszem elérhető formátumban.
A bemutatkozó videót itt találjátok:
Tudnivalók a szabadságról - 3. rész - Betegszabadság
Gyakran hivatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók közül is a betegség teljes tartalmára táppénz néven. Fontos azonban megjegyezni a különbséget. A betegszabadság éves szinten 15 munkanap, amit a munkáltató fizet, erre az időszakra a távolléti díj 70%-a jár.
A táppénzt a NEAK (régebben OEP) fizeti, és függ a biztosításban töltött időtől, és attól is, hogy otthon vagy kórházban töltjük az időt. Ezek függvényében a táppénz a napi átlagkereset 50% vagy 60%-a lehet.
A táppénzt a NEAK (régebben OEP) fizeti, és függ a biztosításban töltött időtől, és attól is, hogy otthon vagy kórházban töltjük az időt. Ezek függvényében a táppénz a napi átlagkereset 50% vagy 60%-a lehet.
Még egy jelentős különbség, hogy a betegszabadság munkanapokra, a táppénz pedig naptári napokra jár. Viszont mindkét esetben eredeti orvosi vagy kórházi igazolást kell leadni a munkáltatónak a keresőképtelenség tartamáról, amelyet a háziorvos vagy a kórház köteles kiállítani, ha a beteg kéri.
Fontos megjegyezni, hogy, ha valaki nem jogosult betegszabadságra vagy már kimerítette a táppénzes keretét, akkor is kérhet igazolást. A munkáltató előtt ezzel lehet csak leigazolni a betegséget, hiába nem jár érte ellátás.
Az orvos csupán keresőképtelen állományba veszi az embert, ő nem tudja eldönteni, jár-e ellátás neki, ezért minden esetben kérjen igazolást, és azt a lehető leghamarabb adja le a munkáltatójánál.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)