Bérelszámolással, bérfizetéssel kapcsolatos tudnivalók

Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. (Minimálbér.)

A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Ha a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. Utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. Eltérő megállapodás hiányában utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (bérjegyzék).

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással ki kell fizetni. A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Munkaviszony létesítésével kapcsolatos tudnivalók

Amikor először munkát vállalunk, sokunkban bennünk van a félsz a szerződéskötés miatt. Vajon megbízható a munkáltató? Mi garantálja, hogy kapunk fizetést? Honnan tudjuk, be vagyunk-e jelentve? Ismerős az érzés, amikor nem tudja, adhat-e hitelt a főnök szavának, úgyhogy csak dolgozik, és reménykedik, hogy ki fogják fizetni?

Ahhoz, hogy egy-egy munkahelyváltás során ne kelljen újra átélnie ezeket a kétségeket, az alábbiakban szeretnék segítséget nyújtani.

Mi szükséges a munkaviszony létrejöttéhez?

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebből egy példányt a munkáltató, egy példányt pedig a munkavállaló őriz meg. (De nincs kizárva, hogy kettőnél több példány is készül belőle a telephely vagy a könyvelés számára.) Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat.

Egyszerűsített foglalkoztatás - Útmutató a munkáltatóknak

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei:

Az a munkáltató, aki 300 000 Ft-ot vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult, mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,

• 1-5 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
• 6-20 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.

Egyszerűsített foglalkoztatás - Segítség a munkavállalóknak

Adófizetési kötelezettség megállapítása

Alapesetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel adómentes egy bizonyos összegig (továbbiakban: mentesített keretösszeg).

A mentesített keretösszeg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz és az egyszerűsített foglalkoztatással töltött napok számához igazodik. Ennek a szorzatnak a 130%-a.

Azt, hogy az Ön által végzett munka esetében melyiket kell figyelembe venni, megtudhatja a munkáltató által kiadott „Igazolás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről” elnevezésű dokumentumból. Ezeket a nyomtatványokat kell az adóbevallás elkészítéséhez megőriznie.

Mentesített keretösszeg számítása:

egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi minimálbér összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

VAGY

 egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi garantált bérminimum összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

Egyszerűsített foglalkozatás - Bevezető

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőséget biztosít az alkalmi munkavállalásra. Gyakorlatban ez alkalmazható akár idénymunkára, akár próbanapokra, beugró munkavállalókra, vagy akkor, ha a dolgozó csak néhány napot tud dolgozni havonta.

Ezt a jogviszonyt az egyszerűsített foglalkozásról szóló 2010. évi LXXV törvény és a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) együttesen szabályozzák.

Milyen munkára létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony?

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (EFO) létesíthető mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. Alkalmi munkán belül meg kell különböztetnünk a filmipari statisztákat.

mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.

turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A jelenlegi törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról, 2010. augusztus 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelenleg hatályos törvény:

Hatályos: 2019.03.01-től

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény)

A jelenlegi Munka Törvénykönyve a 2012. évi I. törvény, amely 2012.07.01-je óta hatályos. A hozzá tartozó kommentár nagy segítség a jogi szövegek értelmezésekor, ezért minden esetben azt ajánlom, hogy együtt olvassa őket. A kommentár letölthető a az ELTE honlapjáról, ide kattintva.

A törvény minden évben (akár többször is) változik, az oldalon elérhető a jelenleg hatályos változat és a már hatályát veszítettek is. A régebbi szabályozásról sem feledkezhetünk meg, hiszen, ha a jogviszonyban egy korábban megtörtént eseménnyel kapcsolatban szeretnénk eljárni, az akkor hatályos törvényt kell figyelembe vennünk.

(Például, munkám során leggyakrabban a GYES-ről visszatérő kismamák szabadságelszámolása kapcsán van szükségem az évekkel ezelőtti törvényekre, de végkielégítés jogosultságának vizsgálatakor is figyelembe kell venni az elmúlt évek törvényeit.)

A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve:

Hatályos: 2019.01.01-től