Bérkalkulátor

A kalkulátor minden évben frissül az aktuális jogszabályok szerint!
Frissítve a 2019-es jogszabályoknak megfelelően!

A bérkalkulátor online verziója itt található: Bérkalkulátor - online

A kalkulátor csak munkaviszonyból származó bérjövedelem esetén használható. Munkáltatói oldalról SZOCHO kedvezményt nem számol.

A kalkulátor figyelembe veszi:

• az első házasok kedvezményét,
• a családi kedvezményt,
• a családi járulékkedvezményt,
• a személyi kedvezményt,
• hogy betöltötte-e az Önre irányadó nyugdíjkorhatárt,
• hogy nyugdíjas-e.

Top 10 csapda a munkaszerződésekben

Tudja meg, melyek azok a gyakori elemek, amelyek bosszúságot okozhatnak a munkaviszonya alatt és a jogviszony megszűnése idején. Vigyázzon, nehogy elkerülje a figyelmét, amikor aláírja a munkaszerződését!

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A Munkaviszony létesítésével kapcsolatos tudnivalók című cikk alapján íme egy gyors összefoglaló videó arról, mit is kell tartalmaznia a munkaszerződésnek:

Az OkosMunka már YouTube-on is elérhető!

Megalakult az OkosMunka YouTube csatornája, ahol mostantól rövid összefoglaló és magyarázó videókkal jelentkezem. Kezdetben a már publikált cikkek fontosabb részeiről készítek tömör összefoglalókat, a későbbiekben pedig szeretném kibővíteni ezeket hosszabb, élőszavas magyarázatokkal, és amikor eljön a nyomtatványok kitöltésének ideje (családi kedvezmény, adóbevallás), az adott nyomtatványok kitöltési útmutatóját is közzéteszem elérhető formátumban.

A bemutatkozó videót itt találjátok:

Tudnivalók a szabadságról - 3. rész - Betegszabadság

Gyakran hivatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók közül is a betegség teljes tartalmára táppénz néven. Fontos azonban megjegyezni a különbséget. A betegszabadság éves szinten 15 munkanap, amit a munkáltató fizet, erre az időszakra a távolléti díj 70%-a jár.

A táppénzt a NEAK (régebben OEP) fizeti, és függ a biztosításban töltött időtől, és attól is, hogy otthon vagy kórházban töltjük az időt. Ezek függvényében a táppénz a napi átlagkereset 50% vagy 60%-a lehet.

Még egy jelentős különbség, hogy a betegszabadság munkanapokra, a táppénz pedig naptári napokra jár. Viszont mindkét esetben eredeti orvosi vagy kórházi igazolást kell leadni a munkáltatónak a keresőképtelenség tartamáról, amelyet a háziorvos vagy a kórház köteles kiállítani, ha a beteg kéri.

Fontos megjegyezni, hogy, ha valaki nem jogosult betegszabadságra vagy már kimerítette a táppénzes keretét, akkor is kérhet igazolást. A munkáltató előtt ezzel lehet csak leigazolni a betegséget, hiába nem jár érte ellátás.

Az orvos csupán keresőképtelen állományba veszi az embert, ő nem tudja eldönteni, jár-e ellátás neki, ezért minden esetben kérjen igazolást, és azt a lehető leghamarabb adja le a munkáltatójánál.

Szabadság elszámolása GYES után (példával)

Munkaügyi tapasztalataim alapján úgy gondolom, a kisgyermekeseknél fordulnak elő a legnagyobb károk, amelyek a jogszabályok nem ismerése miatt következnek be. Ebben a cikkben egy igen gyakori problémával foglalkozok, a CSED-ről, GYED-ről és GYES-ről visszatérő kismamák szabadságának el(nem)számolásával.

Az alaptézis, hogy a szabadságokat az esedékesség évében ki kell adni. Azonban, van, amikor ez nem sikerül, ilyen a várandósság alatt felgyűlt szabadság is.

Sok anyuka nem tudja, hogy a szabadságra való joga nem szűnik meg, amint elmegy táppénzre vagy amikor megszületik a kisbabája. Szabadság a munkában töltött idő után jár. Arról, hogy mi minősül munkában töltött időnek, ebben a cikkben volt szó, és a Munka Törvénykönyve 155. §-a szabályozza.

Jelenleg tehát, a ledolgozott napokon kívül többek között beleszámít a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) teljes tartama, a szülési szabadság (általában a CSED folyósítási ideje) tartama, ami 168 nap, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (általában a GYED folyósításának első fél éve).

Általánosságban fogalmazhatunk úgy, hogy körülbelül a gyermek egy éves koráig még jár a szabadság az anyukának, hiába nem dolgozik. Az előző évről bennragadt szabadságok kiadását, amikor visszamegy dolgozni az anyuka, 60 napon belül meg kell kezdeni, kilépéskor pedig meg kell váltani a bennragadt és a részére arányosan járó szabadságokat.

Tudnivalók a szabadságról - 2. rész - A szabadság kiadása

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

A munkavállaló évente összesen 7 munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet a munkáltató a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.

A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe beleszámít a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is. Belépéskor fontos figyelni arra, ír-e alá erre vonatkozó megállapodást, hiszen, ha aláírta, a későbbiekben nem hivatkozhat arra, hogy ez Önnek törvényileg járna.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot az esedékesség évében ki kell adni, megváltani nem lehet, csak és kizárólag kilépés esetén!

Kilépés esetén viszont kötelező kifizetni az arányosan járó, ki nem adott szabadságokat, ez a munkavállalót megilleti, közös megegyezésben vagy egyéb nyilatkozatban sem mondhat le az összegről!

Tudnivalók a szabadságról - 1. rész - A szabadság mértéke

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A munkavállalónak a

25. életévétől 1,

28. életévétől 2,

31. életévétől 3,

33. életévétől 4,

35. életévétől 5,

37. életévétől 6,

39. életévétől 7,

41. életévétől 8,

43. életévétől 9,

45. életévétől 10

munkanap pótszabadság jár.

A hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a meghatározott életkort betölti.

Munkabérek - 2018.

A Kormány minden év végén kormányrendeletben teszi közzé a következő évben kötelezően megállapítandó bruttó munkabért. A kormányrendeletek és törvénymódosítások a Magyar Közlönyben érhetők el, amely ingyenesen olvasható a www.kozlonyok.hu oldalon. A 2018-as évre vonatkozó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapítására a Kormány 430/2016. (XII. 15.) kormányrendeletében került sor.

Ennek értelmében:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított bruttó alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2018. január 1-jétől:

• havibér esetén: 138 000 Ft,
• hetibér esetén: 31 730 Ft,
• napibér esetén: 6 350 Ft,
• órabér esetén: 794 Ft.

Munkaidő naptár - 2018.

A 2018-as munkaidő naptár megtekinthető a teljes cikk megnyitása után vagy letölthető innen:
Munkaidő naptár - 2018.

2018-ban hat szombati munkanapunk lesz a keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti napok miatt.

Viszont így, az újévet is beleszámítva tíz hosszú hétvégénk lesz a jövő évben, amiből hat hétvége négynapos, a karácsony pedig ötnapos lesz!

Munkaszüneti napok - 2018.

A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 102. §-a határozza meg.

2018-as munkaszüneti napok:

2018. január 1.: Újév
2018. március 15.: Az 1948-49-es szabadságharc és forradalom emlékére
2018. március 30.: Nagypéntek
2018. április 1-2.: Húsvét
2018. május 1.: A munka ünnepe
2018. május 20-21.: Pünkösd
2018. augusztus 20.: A magyar államalapítás emlékére
2018. október 23.: Az 1956-os forradalom emlékére
2018. november 1.: Mindenszentek
2018. december 25-26.: Karácsony

Kapcsolódó cikk:
Munkanap áthelyezések - 2018.
Munkaidő naptár - 2018.

Munkanap áthelyezések - 2018. (Szombati munkanapok)

A 2018. évi munkanap áthelyezésekről a 9/2017. (V.19.) NGM rendelet határoz.

A 2018. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

március 10., szombat    munkanap

március 16., péntek    pihenőnap

április 21., szombat    munkanap

április 30., hétfő    pihenőnap

október 13., szombat    munkanap

október 22., hétfő    pihenőnap

november 10., szombat    munkanap

november 2., péntek    pihenőnap

december 1., szombat    munkanap

december 24., hétfő    pihenőnap

december 15., szombat    munkanap

december 31., hétfő    pihenőnap

Kapcsolódó cikk:
Munkaszüneti napok - 2018.
Munkaidő naptár - 2018. 

Bérelszámolással, bérfizetéssel kapcsolatos tudnivalók

Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. (Minimálbér.)

A munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Ha a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. Utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. Eltérő megállapodás hiányában utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (bérjegyzék).

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással ki kell fizetni. A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Munkaviszony létesítésével kapcsolatos tudnivalók

Amikor először munkát vállalunk, sokunkban bennünk van a félsz a szerződéskötés miatt. Vajon megbízható a munkáltató? Mi garantálja, hogy kapunk fizetést? Honnan tudjuk, be vagyunk-e jelentve? Ismerős az érzés, amikor nem tudja, adhat-e hitelt a főnök szavának, úgyhogy csak dolgozik, és reménykedik, hogy ki fogják fizetni?

Ahhoz, hogy egy-egy munkahelyváltás során ne kelljen újra átélnie ezeket a kétségeket, az alábbiakban szeretnék segítséget nyújtani.

Mi szükséges a munkaviszony létrejöttéhez?

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebből egy példányt a munkáltató, egy példányt pedig a munkavállaló őriz meg. (De nincs kizárva, hogy kettőnél több példány is készül belőle a telephely vagy a könyvelés számára.) Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat.

Egyszerűsített foglalkoztatás - Útmutató a munkáltatóknak

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei:

Az a munkáltató, aki 300 000 Ft-ot vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult, mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,

• 1-5 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
• 6-20 fő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
• 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át.

Egyszerűsített foglalkoztatás - Segítség a munkavállalóknak

Adófizetési kötelezettség megállapítása

Alapesetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel adómentes egy bizonyos összegig (továbbiakban: mentesített keretösszeg).

A mentesített keretösszeg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz és az egyszerűsített foglalkoztatással töltött napok számához igazodik. Ennek a szorzatnak a 130%-a.

Azt, hogy az Ön által végzett munka esetében melyiket kell figyelembe venni, megtudhatja a munkáltató által kiadott „Igazolás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről” elnevezésű dokumentumból. Ezeket a nyomtatványokat kell az adóbevallás elkészítéséhez megőriznie.

Mentesített keretösszeg számítása:

egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi minimálbér összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

VAGY

 egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi garantált bérminimum összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

Egyszerűsített foglalkozatás - Bevezető

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőséget biztosít az alkalmi munkavállalásra. Gyakorlatban ez alkalmazható akár idénymunkára, akár próbanapokra, beugró munkavállalókra, vagy akkor, ha a dolgozó csak néhány napot tud dolgozni havonta.

Ezt a jogviszonyt az egyszerűsített foglalkozásról szóló 2010. évi LXXV törvény és a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) együttesen szabályozzák.

Milyen munkára létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony?

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (EFO) létesíthető mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. Alkalmi munkán belül meg kell különböztetnünk a filmipari statisztákat.

mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.

turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A jelenlegi törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról, 2010. augusztus 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelenleg hatályos törvény:

Hatályos: 2019.03.01-től

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény)

A jelenlegi Munka Törvénykönyve a 2012. évi I. törvény, amely 2012.07.01-je óta hatályos. A hozzá tartozó kommentár nagy segítség a jogi szövegek értelmezésekor, ezért minden esetben azt ajánlom, hogy együtt olvassa őket. A kommentár letölthető a az ELTE honlapjáról, ide kattintva.

A törvény minden évben (akár többször is) változik, az oldalon elérhető a jelenleg hatályos változat és a már hatályát veszítettek is. A régebbi szabályozásról sem feledkezhetünk meg, hiszen, ha a jogviszonyban egy korábban megtörtént eseménnyel kapcsolatban szeretnénk eljárni, az akkor hatályos törvényt kell figyelembe vennünk.

(Például, munkám során leggyakrabban a GYES-ről visszatérő kismamák szabadságelszámolása kapcsán van szükségem az évekkel ezelőtti törvényekre, de végkielégítés jogosultságának vizsgálatakor is figyelembe kell venni az elmúlt évek törvényeit.)

A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve:

Hatályos: 2019.01.01-től