Szponzorált linkek

Tudnivalók a szabadságról - 1. rész - A szabadság mértéke


A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A munkavállalónak a
25. életévétől 1,
28. életévétől 2,
31. életévétől 3,
33. életévétől 4,
35. életévétől 5,
37. életévétől 6,
39. életévétől 7,
41. életévétől 8,
43. életévétől 9,
45. életévétől 10
munkanap pótszabadság jár.

A hosszabb tartamú pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a meghatározott életkort betölti.


Gyermek után járó pótszabadság:

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb
1 gyermeke után 2,
2 gyermeke után 4,
3 vagy több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Az apai pótszabadság az egyetlen, amit év közben kezdődő vagy véget ért jogviszony esetén nem kell arányosítani.


Fiatal munkavállalóknak járó szabadság:

A 18 év alatti munkavállalóknak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.




Egészségkárosító munkakörben dolgozók pótszabadsága:

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalóknak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.


Egészségkárosodott és fogyatékkal élő dolgozók pótszabadsága:

A munkavállalónak, ha
  • a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapíotta,
  • fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
  • vakok személyi járadékára jogosult,
évenként öt munkanap pótszabadság jár.


Munkában töltött időnek minősül:
  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés:
  • lombikbébi programmal összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,
  • kötelező orvosi vizsgálat,
  • véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartam,
  • szoptatás esetén az első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra,
  • hozzátartozó halálakor két munkanap,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges idő,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,
  • különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama,
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam.
  •  a szabadság,
  • a szülési szabadság (TGYÁS/CSED ideje vagy 168 nap),
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja (GYED vagy GYES első hat hónapja),
  • keresőképtelenség,
  • tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó ideje.

(Fontos megjegyezni, hogy ez a paragrafus az elmúlt évek során többször változott. Munkában töltött idő számításakor mindig az adott időszakra vonatkozó rendeletet/rendeleteket kell vizsgálnunk. 2012 előtt ez az 1992. évi XXII. törvény 130. §-a, 2012-től kezdődően pedig a hatályos, 2012. évi I. törvény 115. §-a.)


Kapcsolódó cikkek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése