A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
A munkavállaló évente összesen 7 munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet a munkáltató a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni.
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe beleszámít a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is. Belépéskor fontos figyelni arra, ír-e alá erre vonatkozó megállapodást, hiszen, ha aláírta, a későbbiekben nem hivatkozhat arra, hogy ez Önnek törvényileg járna.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
A szabadságot az esedékesség évében ki kell adni, megváltani nem lehet, csak és kizárólag kilépés esetén!
Kilépés esetén viszont kötelező kifizetni az arányosan járó, ki nem adott szabadságokat, ez a munkavállalót megilleti, közös megegyezésben vagy egyéb nyilatkozatban sem mondhat le az összegről!
Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni az esedékesség évében, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni. (Pl.: GYES-ről visszatérő anyuka esetén.)
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
Ha a munkáltató a már megkezdett szabadságot megszakítja, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben munkanapban kell nyilvántartani a szabadságot.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság- a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani a szabadságot.
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése