Habár az iskola az életre készít fel, és azért tanulunk, hogy jó munkánk legyen, sok pénzt keressünk, és jobb világot teremtsünk magunknak, mint amiben felnőttünk, magáról a munkáról és a munkával kapcsolatos szabályokról mégis kevés szó esik a tanórákon.
Arról minden diák tud, milyen jogai és kötelezettségei vannak az iskolában. A diákként szeretjük hangsúlyozni a jogainkat, a tanárok pedig erre kontrázva a kötelezettségeinket. Azonban arra, hogy milyen jogaink és kötelezettségeink lesznek, ha elkezdünk dolgozni, nem tanít meg senki. Mintha csak az lenne a fontos, hogy dolgozzunk, a szabályokról pedig elég, ha a szakmabeliek tudnak.
Ezt az űrt szeretném most betölteni.
Mikor lehet dolgozni?
15 éves kortól a 16. életév betöltéséig csak az iskolai szünetek alatt, 16 éves kortól egész évben lehet munkát vállalni. Amennyiben még nem töltötted be a 18. életéved, a törvényes képviselőd hozzájárulása is szükséges a munkavállaláshoz.
Milyen jogviszonyban lehet dolgozni?
A három leggyakoribb jogviszonyt sorolom fel, amelyeket diákok esetében alkalmazni szoktak, ezeket vesszük át utána részletesebben.
- diákmunka (iskolaszövetkezeten keresztül)
- munkaviszony
- egyszerűsített foglalkoztatás
- (a kötelező iskolai gyakorlatról és annak lehetséges jogviszonyairól egy későbbi cikkben lesz szó)
Ezekben a jogviszonyokban kötelező minimálbérhez igazítják a fizetést, ami a diákokra is érvényes. Valószínűleg órabérben fogsz dolgozni, így az erre vonatkozó adatokat adom meg, de a minimálbérről szóló kormányrendeletben - ami a 2018-as évre vonatkozóan a 430/2016. (XII. 15.) Kormányrendelet - utána tudsz nézni a heti- és havibérre vonatkozó adatoknak is.
A minimálbér 2018-ban 794 Ft/óra.
A minimálbér 2018-ban 794 Ft/óra.
Mi a különbség a jogviszonyok között?
Iskolaszövetkezeti diákmunka:
Iskolaszövetkezeten keresztül nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal (25 év alatt akár passzív jogviszonnyal is) rendelkező tanulóként dolgozhatsz. Regisztrációkor tagdíjat fizetsz be (200-1000 Ft között), amit kilépéskor visszakapsz. A szerződést az iskolaszövetkezettel kötöd meg, az iskolaszövetkezet pedig a munkáltatóval. A megszerzett bért az iskolaszövetkezet fogja átutalni és a szükséges nyomtatványokat és igazolásokat is tőlük lehet beszerezni.
A megszerzett bérből 15% SZJA-előleget vonnak le, amit majd az adóbevallásodban is szerepeltetned kell. (Viszont járulékokat nem vonnak, így az iskolaszövetkezeti diákmunka okán nem leszel biztosított, nem jár betegszabadság és táppénz sem. De nem kell aggódni, mert a tanulói vagy a hallgatói jogviszony miatt eleve biztosított vagy.)
Iskolaszövetkezeten keresztül szerzett béred tehát így néz ki:Bruttó órabér: 1500 Ft- 15% Személyi jövedelemadó előleg (SZJA előleg): 225 FtNettó órabér: 1275 Ft. <- Ez az, amit kézhez kapsz.
Az előnye, hogy az iskolaszövetkezetben meg tudod adni, milyen munkákat végeznél szívesen, mikor és mennyit tudsz dolgozni, és ez alapján ajánlanak neked munkákat. Év közben az iskolához igazodnak, nem gond, ha egy dolgozat vagy vizsga miatt nem tudsz bemenni dolgozni, vagy nincs kedved és egy héten kevesebb munkát vállalnál. Ha pedig nem tetszik a munkahely, bármikor otthagyhatod. Mindemellett csak adóelőleget vonnak a béredből, a többi pedig a zsebedbe vándorol.
Munkaviszony
Ez a leggyakoribb jogviszony, amibe nagy eséllyel belecsöppensz az iskolás éveid után is. Amennyiben még tanulsz (az se számít, ha nappali tagozaton), akkor is dolgozhatsz munkaviszonyban, csak arra figyelj, hogy részmunkaidős állást vállalj el, ahol munkaidőkeretben dolgozhatsz, és szabadon be tudod osztani az idődet.
Munkaviszonyban a munkaszerződést a munkáltatóval kötöd meg. Akkor is, ha csak heti pár órát dolgozol, be kell jelentenie a NAV felé, amit az Ügyfélkapun keresztül tudsz ellenőrizni. Biztosítottnak minősülsz, tehát jár neked szabadság, betegszabadság, és adott esetben táppénz is.
A megszerzett béredből járulékokat is vonnak. 15% SZJA-előleget, 10% nyugdíjjárulékot, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot.
A munkaviszonnyal szerzett béred tehát így néz ki:Bruttó órabér: 1500 Ft- 15% Személyi jövedelemadó előleg (SZJA-előleg): 225 Ft- 10% Nyugdíjjárulék: 150 Ft- 4% Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 60 Ft- 3% Pénzbeni egészségbiztosítási járulék: 45 Ft- 1,5% Munkaerőpiaci járulék: 23 FtNettó órabér: 997 Ft <- Ez az, amit kézhez kapsz.
Elég kiábrándító, tudom, de vigasztaljon a tudat, hogy így biztosított leszel és teljes orvosi ellátást kapsz, növeled a megszerzett szolgálati időd, hogy elmehess nyugdíjba, az összeg beleszámít a nyugdíjalapodba, és, ha munkanélküli leszel, kapsz álláskeresési járadékot is.
Hátránya, hogy havonta fix óraszámot kell dolgoznod, és a távolléted előre egyeztetned kell a munkáltatóddal. Azonban jár neked szabadság, betegszabadság, és adott esetben táppénz is.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy fajtája. Egy korábbi cikksorozatban már foglalkoztam az EFO szabályaival, röviden újra összefoglalnám. A lényeg, hogy EFO-sként alkalmi munkát, turisztikai- vagy mezőgazdasági idénymunkát végezhetsz, vagy pedig statisztaként vehetsz részt forgatásokon. Fontos különbség, hogy EFO-s ként nem a minimálbér, hanem annak a 85%-a a kötelezően kifizetendő minimum.
Van lehetőség egyszerűsített munkaszerződés megkötésére, de nem kötelező, elég egyszerűsített foglalkoztatási jelenléti ívet is vezetni. Egyszerűsített foglalkoztatottként évente mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkásként maximum 120 napot dolgozhatsz. Alkalmi munkavállalóként évente maximum 90 napot dolgozhatsz, úgy, hogy egyszerre 5 napnál többet, egy hónapban pedig 15 napnál többet nem szabad. Ha alkalmi munkavállalóként mégis többet dolgozol, akkor bizonyos napokra nem jelentett be a munkáltatód.
A munkáltató nem von le sem adót, sem járulékot a béredből, és az adóbevallásodban is csak akkor kell szerepeltetni a béredet, ha az meghalad egy bizonyos összeget. Erről itt olvashatsz bővebben.
Előnye, hogy nagyon kedvező az adózása és a törvényi szabályozás miatt nem lehet olyan sokat dolgozni, mint sima munkaviszonyban, így jut időd másra is.
Kapcsolódó törvény:
2012. évi I. törvény - A Munka Törvénykönyve
2006. évi X. törvény - A szövetkezetekről
Kapcsolódó cikkek:
A munka világáról iskolásoknak - 2. rész - Munkaidő-beosztásra vonatkozó jogok
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy fajtája. Egy korábbi cikksorozatban már foglalkoztam az EFO szabályaival, röviden újra összefoglalnám. A lényeg, hogy EFO-sként alkalmi munkát, turisztikai- vagy mezőgazdasági idénymunkát végezhetsz, vagy pedig statisztaként vehetsz részt forgatásokon. Fontos különbség, hogy EFO-s ként nem a minimálbér, hanem annak a 85%-a a kötelezően kifizetendő minimum.
Van lehetőség egyszerűsített munkaszerződés megkötésére, de nem kötelező, elég egyszerűsített foglalkoztatási jelenléti ívet is vezetni. Egyszerűsített foglalkoztatottként évente mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkásként maximum 120 napot dolgozhatsz. Alkalmi munkavállalóként évente maximum 90 napot dolgozhatsz, úgy, hogy egyszerre 5 napnál többet, egy hónapban pedig 15 napnál többet nem szabad. Ha alkalmi munkavállalóként mégis többet dolgozol, akkor bizonyos napokra nem jelentett be a munkáltatód.
A munkáltató nem von le sem adót, sem járulékot a béredből, és az adóbevallásodban is csak akkor kell szerepeltetni a béredet, ha az meghalad egy bizonyos összeget. Erről itt olvashatsz bővebben.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett béred tehát így néz ki:
Bruttó órabér: 1500 Ft
Nettó órabér: 1500 Ft <- Ez az, amit kézhez kapsz.
A minimális órabér 2018-ban 794 Ft, ennek a 130%-át meghaladó összeg (>1 032 Ft) után kell 15% adót számítani.
(- 15% Személyi jövedelemadó: 70 Ft)
Viszont az adót nem kell befizetned, ha a fizetendő összeg az adott évben nem éri el az 1000 Ft-ot. (Ha máshonnan is volt jövedelmed, és önállóan nem éri el, együtt viszont meghaladja az 1000 Ft-ot, akkor be kell fizetned!)Hátránya, hogy így biztosított sem leszel, és amennyiben más miatt nem vagy eleve biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned magad után a NEAK-nak (korábban OEP), ami 2018-ban 7320 Ft (244 Ft/nap).
Előnye, hogy nagyon kedvező az adózása és a törvényi szabályozás miatt nem lehet olyan sokat dolgozni, mint sima munkaviszonyban, így jut időd másra is.
Kapcsolódó törvény:
2012. évi I. törvény - A Munka Törvénykönyve
2006. évi X. törvény - A szövetkezetekről
Kapcsolódó cikkek:
A munka világáról iskolásoknak - 2. rész - Munkaidő-beosztásra vonatkozó jogok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése