Egyszerűsített foglalkoztatás - Segítség a munkavállalóknak

Adófizetési kötelezettség megállapítása

Alapesetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel adómentes egy bizonyos összegig (továbbiakban: mentesített keretösszeg).

A mentesített keretösszeg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz és az egyszerűsített foglalkoztatással töltött napok számához igazodik. Ennek a szorzatnak a 130%-a.

Azt, hogy az Ön által végzett munka esetében melyiket kell figyelembe venni, megtudhatja a munkáltató által kiadott „Igazolás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről” elnevezésű dokumentumból. Ezeket a nyomtatványokat kell az adóbevallás elkészítéséhez megőriznie.

Mentesített keretösszeg számítása:

egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi minimálbér összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

VAGY

 egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi garantált bérminimum összege x 1,3

= mentesített keretösszeg.

Először is állapítsa meg, hány napot dolgozott, és ez alapján mennyi az Ön számára irányadó mentesített keretösszeg, majd hasonlítsa össze az adott évben szerzett egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételével. Amennyiben a kifizetett bére több, a különbözet után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben nem ezt várta (hiszen mindig a minimálbért kapta), érdemes az alábbiakat leellenőriznie:

• Túlórázott-e az egyszerűsített foglalkoztatás ideje alatt? (Napi 8 óránál több munka.)
• Dolgozott-e munkaszüneti napon?
• Dolgozott-e éjszaka?

Ezek mind plusz bérrel kecsegtetnek, azonban nagy eséllyel adófizetési kötelezettsége keletkezik miattuk.

A hagyományos munkaviszonyhoz hasonlítva még mindig jóval kedvezőbb egyszerűsített foglalkoztatásban túlórázni, hiszen nincs járulékfizetési kötelezettség (így 33,5% helyett csak 15% a fizetendő, az is csak a keretösszeget meghaladó rész után), ezért ez semmiképp se tántorítsa el a pluszmunka vállalásától, de ne feledkezzen meg a bevallási kötelezettség vizsgálatáról, aminek hiányában a későbbiekben adóhátraléka keletkezhet, igen kedvezőtlen következményekkel (például bérletiltás).


Biztosított az egyszerűsített foglalkoztatott?

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e foglalkoztatására tekintettel társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, a munkavégzés során bekövetkező esetleges baleset esetén egészségügyi ellátásra, valamint munkanélküliség esetére járó ellátásra jogosultságot szerez. Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatásra (nem balesetből eredő orvosi ellátásra) nem jogosult, akkor saját maga után köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha arra egyéb jogcímen (például GYES-en van, nyugdíjas stb.) nem jogosult


Kapcsolódó törvény: 
2010. évi LXXV törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
2012. évi I. törvény - A Munka Törvénykönyve