Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőséget biztosít az alkalmi munkavállalásra. Gyakorlatban ez alkalmazható akár idénymunkára, akár próbanapokra, beugró munkavállalókra, vagy akkor, ha a dolgozó csak néhány napot tud dolgozni havonta.
Ezt a jogviszonyt az egyszerűsített foglalkozásról szóló 2010. évi LXXV törvény és a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) együttesen szabályozzák.
Milyen munkára létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony?
Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (EFO) létesíthető mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. Alkalmi munkán belül meg kell különböztetnünk a filmipari statisztákat.
mezőgazdasági idénymunka: a
növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati,
vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői
csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt
mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.
turisztikai idénymunka: a
kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű
turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett
idénymunka.
Teljes
munkaidő esetén a pihenőnapokon vagy a szabadsága alatt hosszútávú
kötöttségek nélkül vállalhat mellékállást, kedvező adózási
feltételekkel.
Miért előnyös a munkáltatónak?
Ha
rövidtávon szeretne foglalkoztatni, vagy a hosszútávú elköteleződés
előtt meg szeretné ismerni a munkavállaló képességét, az egyszerűsített
foglalkoztatás keretén belül, jóval kevesebb adminisztrációval és
lényegesen alacsonyabb közterhek mellett van lehetősége a
foglalkoztatásra.
Mennyi időt dolgozhat az egyszerűsített foglalkoztatott?
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén egy naptári éven belül a munkanapok száma nem haladhatja meg a 120 napot.
Alkalmi munka esetén egyszerre maximum 5 egymást követő napig, havonta maximum 15 munkanapot, naptári évenként maximum 90 napot dolgozhat.
Vegyesen idénymunka és alkalmi munka esetén egy naptári éven belül együttesen a munkanapok száma nem haladhatja meg a 120 napot.
Milyen adatok és dokumentumok szükségesek az egyszerűsített foglalkoztatáshoz?
Szükség van a munkavállaló nevére, adóazonosító jelére és TAJ számára.
Amennyiben a munkavállaló igényli, egyszerűsített munkaszerződés köthető a munkavégzés időtartamára, de ez nem kötelező eleme a jogviszonynak.
Mennyi a közteherviselési kötelezettsége a munkáltatónak?
Nagy különbség a hagyományos munkaviszony és az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony között, hogy a közteher mértéke független a kifizetett díjtól.
A fizetendő közteher fixen az alábbiak szerint alakul:
- Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft/nap/munkavállaló
- Alkalmi munka esetén: 1000 Ft/nap/munkavállaló
- Filmipari statiszta esetén: 3000 Ft/nap/munkavállaló
Mennyi a minimális bérfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Ebben a jogviszonyban is érvényes a minimálbér fogalma, amelyet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény a minimálbért és a garantált bérminimumot deklaráló kormányrendeletben meghatározott összegek alapján, százalékosan határoz meg.
- Alapbérként, illetve teljesítménybérként a minimálbér 85%-a jár.
- Legalább középfokú szakképzettséget vagy végzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a jár.
- Filmipari statisztaként az alkalmi munkából származó nettó jövedelem nem haladhatja meg a napi 12 000 Ft-ot.
Fontos megjegyezni, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén is járnak a munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok, amit az alapbéren felül meg kell fizetnie a munkáltatónak.
Mennyi az adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkavállalónak?
Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó bérből a foglalkoztató nem von le sem adóelőleget, sem járulékokat. Járulékfizetési kötelezettsége a későbbiekben sem keletkezik a munkavállalónak, azonban az adófizetési kötelezettséget minden esetben vizsgálni kell.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel adómentes egy bizonyos összegig (továbbiakban: mentesített keretösszeg).
A
mentesített keretösszeg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz és
az egyszerűsített foglalkoztatással töltött napok számához igazodik. Ennek a szorzatnak a 130%-a.
egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi minimálbér összege x 1,3
= mentesített keretösszeg.
VAGY
egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma x napi garantált bérminimum összege x 1,3
= mentesített keretösszeg.
Az ezt meghaladó összeg után 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, amelyet az adott évre vonatkozó adóbevallás munkaviszonyból származó jövedelem sorában szerepeltetnie kell.
Kivételt képeznek a filmipari statiszták, akiknek az alkalmi munkából származó bevételük után nem kell adót megállapítaniuk és bevallást benyújtaniuk.
Mire kell figyelni?
Munkáltatóként érdemes szem előtt tartani, hogy, habár a közteherviselés alacsony és fix, az adófizetési kötelezettség plusz terheket róhat a munkavállalóra, akinek ezzel a jövőbeli kiadással is kalkulálnia kell.
Munkavállalóként figyelni kell arra, hogy hiába dolgozik minimális díjazásért, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. (Bővebb információt az Egyszerűsített foglalkoztatás - Segítség a munkavállalóknak című cikkben talál.)
Kapcsolódó törvény:
2010. évi LXXV törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
2012. évi I. törvény - A Munka Törvénykönyve
Kapcsolódó cikk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése