A munka világáról iskolásoknak - 2. rész - Munkaidő-beosztásra vonatkozó jogok

Az előző részben azokról a jogviszonyokról esett szó, amelyekben gyakran foglalkoztatnak diákokat is a munkáltatók. Most tekintsük át az alapvető jogokat, amelyek rád vonatkoznak.

A minimálbérrel már tisztában vagy: 2018-ban 794 Ft/óra.

Azt is tudod, hány éves kortól, mikor dolgozhatsz: 15 éves kortól a 16. életév betöltéséig csak az iskolai szünetek alatt, 16 éves kortól egész évben. Amennyiben még nem töltötted be a 18. életéved, a törvényes képviselőd hozzájárulása is szükséges a munkavállaláshoz.

Ha iskolaszövetkezeti diákmunkásként dolgozol, a Munka Törvénykönyvének egyes részei akkor is vonatkoznak rád, ugyanúgy, mintha munkaviszonyban lennél.

A munka világáról iskolásoknak - 1. rész - Gyakori jogviszonyok diákoknak

Habár az iskola az életre készít fel, és azért tanulunk, hogy jó munkánk legyen, sok pénzt keressünk, és jobb világot teremtsünk magunknak, mint amiben felnőttünk, magáról a munkáról és a munkával kapcsolatos szabályokról mégis kevés szó esik a tanórákon.

Arról minden diák tud, milyen jogai és kötelezettségei vannak az iskolában. A diákként szeretjük hangsúlyozni a jogainkat, a tanárok pedig erre kontrázva a kötelezettségeinket. Azonban arra, hogy milyen jogaink és kötelezettségeink lesznek, ha elkezdünk dolgozni, nem tanít meg senki. Mintha csak az lenne a fontos, hogy dolgozzunk, a szabályokról pedig elég, ha a szakmabeliek tudnak.

Ezt az űrt szeretném most betölteni.

Adóelőleg-nyilatkozatok 2018.

A NAV elérhetővé tette a 2018. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatokat és a hozzájuk tartozó tájékoztatókat.

A nyilatkozatok PDF vagy DOC formátumban letölthetők innen:

Első házasok kedvezménye nyilatkozat: PDF | DOC

Családi kedvezmény nyilatkozat: PDF | DOC

Személyi kedvezmény nyilatkozat: PDF | DOC

Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata: PDF | DOC

Adóelőleg-nyilatkozat a költségekről: PDF | DOC


Vagy a NAV oldaláról:

https://www.nav.gov.hu/nav/adoeloleg_nyilatkozatok

A költség nyilatkozatot még az első számfejtés előtt kell leadni a kifizetőnek!

Adóelőleg kedvezmény nyilatkozatot csak akkor kell leadni, ha havi szinten szeretné a kedvezmény érvényesítését! Ha egy összegben, az adóbevalláskor szeretné érvényesíteni a kedvezményt, NE adjon le nyilatkozatot a munkáltatójának!

Fontosabb változások 2018-ban

2018. január 1-jétől a következő változások léptek érvénybe:

Minimálbér: 138 000 Ft
Garantált bérminimum: 180 500 Ft
SZOCHO, EHO, EKHO: 19,5%
Bérbeadói EHO: megszűnt a természetes személyek 14%-os bérbeadói egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége.

Egyszerűsített foglalkoztatott minimálbér: 675 Ft/óra
Egyszerűsített foglalkoztatott garantált bérminimum: 903 Ft/óra

EFO mentesített keretösszeg számítása (visszamenőleg 2017-re is érvényes):
A mentesített keretösszeg a minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz és az egyszerűsített foglalkoztatással töltött napok számához igazodik. Ennek a szorzatnak a 130%-a. (Korábban 100%-a volt.)

ÁNYK, Ügyfélkapu és a Központi Azonosítási Ügynök

Az ünnepek egy új felületet is hoztak a pénz- és munkaügy területén dolgozóknak, a Központi Azonosítási Ügynököt. Akik hozzám hasonlóan dolgoztak a két ünnep között, első kézből kísérhették végig gyerekbetegségein a honlapot, és az újdonságokat kezelni nem tudó ÁNYK-t.

A Központi Azonosítási Ügynök összefogja az állam által nyújtott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat egy platformra.

Elektronikus azonosítási szolgáltatásokba tartozik

• az Ügyfélkapu,
• a Részleges Kódú Telefonos Azonosítás 
• a Tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány.

Bérkalkulátor

A kalkulátor minden évben frissül az aktuális jogszabályok szerint!
Frissítve a 2019-es jogszabályoknak megfelelően!

A bérkalkulátor online verziója itt található: Bérkalkulátor - online

A kalkulátor csak munkaviszonyból származó bérjövedelem esetén használható. Munkáltatói oldalról SZOCHO kedvezményt nem számol.

A kalkulátor figyelembe veszi:

• az első házasok kedvezményét,
• a családi kedvezményt,
• a családi járulékkedvezményt,
• a személyi kedvezményt,
• hogy betöltötte-e az Önre irányadó nyugdíjkorhatárt,
• hogy nyugdíjas-e.

Top 10 csapda a munkaszerződésekben

Tudja meg, melyek azok a gyakori elemek, amelyek bosszúságot okozhatnak a munkaviszonya alatt és a jogviszony megszűnése idején. Vigyázzon, nehogy elkerülje a figyelmét, amikor aláírja a munkaszerződését!

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A Munkaviszony létesítésével kapcsolatos tudnivalók című cikk alapján íme egy gyors összefoglaló videó arról, mit is kell tartalmaznia a munkaszerződésnek:

Az OkosMunka már YouTube-on is elérhető!

Megalakult az OkosMunka YouTube csatornája, ahol mostantól rövid összefoglaló és magyarázó videókkal jelentkezem. Kezdetben a már publikált cikkek fontosabb részeiről készítek tömör összefoglalókat, a későbbiekben pedig szeretném kibővíteni ezeket hosszabb, élőszavas magyarázatokkal, és amikor eljön a nyomtatványok kitöltésének ideje (családi kedvezmény, adóbevallás), az adott nyomtatványok kitöltési útmutatóját is közzéteszem elérhető formátumban.

A bemutatkozó videót itt találjátok:

Tudnivalók a szabadságról - 3. rész - Betegszabadság

Gyakran hivatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók közül is a betegség teljes tartalmára táppénz néven. Fontos azonban megjegyezni a különbséget. A betegszabadság éves szinten 15 munkanap, amit a munkáltató fizet, erre az időszakra a távolléti díj 70%-a jár.

A táppénzt a NEAK (régebben OEP) fizeti, és függ a biztosításban töltött időtől, és attól is, hogy otthon vagy kórházban töltjük az időt. Ezek függvényében a táppénz a napi átlagkereset 50% vagy 60%-a lehet.

Még egy jelentős különbség, hogy a betegszabadság munkanapokra, a táppénz pedig naptári napokra jár. Viszont mindkét esetben eredeti orvosi vagy kórházi igazolást kell leadni a munkáltatónak a keresőképtelenség tartamáról, amelyet a háziorvos vagy a kórház köteles kiállítani, ha a beteg kéri.

Fontos megjegyezni, hogy, ha valaki nem jogosult betegszabadságra vagy már kimerítette a táppénzes keretét, akkor is kérhet igazolást. A munkáltató előtt ezzel lehet csak leigazolni a betegséget, hiába nem jár érte ellátás.

Az orvos csupán keresőképtelen állományba veszi az embert, ő nem tudja eldönteni, jár-e ellátás neki, ezért minden esetben kérjen igazolást, és azt a lehető leghamarabb adja le a munkáltatójánál.